|
2024. Május
| H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
|
| | | |
|
"Nem fogom elfelejteni soha,
Ezek a szavak járnak a fejembe.
Olyan aranyos a mosolya,
Miért szeretem? Benne van az elmémbe!"
"Ott várok a sorok között, talán egyszer rám találsz,
Üvöltök, integetek neked, de ha nem látsz...
Lehetek a víz, lehetek a tűz,
Lehetek a szél - ami téged mindig űz -,
Az árnyék, lehetek a fény, akkor sem értenél."
"Halott virágok illatát nyögik a fák,
És megrázkódik a táj.
Valami véget ért, valami fáj."
"Jön majd más, ki szeret téged, hidd el kislány, ez az élet, rohanó suhanó szó."
"Ha az ember megszeret valakit... egészen soha nem gyógyulhat ki belőle."
"Bocsánat, hogy élek. Többet nem fordul elő!"
"Örökké szoríts, örökké fájjon,
Örökké lássalak, ne érjél máshoz.
Örökkön örökké érezzem hatalmad,
Elveszíteni soha nem akarlak."
"Minden könnycsepp ő érte születik,
S miután arcomon lefolyik
Meghal! mint szívemben a remény,
Mert ő soha nem lesz az enyém!"
| | |
|
|
|
"A könny és a szeretet édes testvér,
Nem szerelem az, ami egy könnyet sem ér,
Aki sosem sírt az sosem szeretett, mert a könny
És a szeretet egy napon született!"
"Addig vagy boldog, míg van aki szeret,
aki a bajban megfogja kezed,
s, hogy milyen fontos is volt neked,
csak akkor érzed ha nincs már veled!"
„A magányosság idején látjuk, hogy nem vagyunk fontosak a nagy, mozgalmas világ számára, és hogy az sem fontos a mi számunkra.”
"Kövesd a megérzéseidet, ahogy a régi hajósok követték a csillagokat. Az utazás lehet magányos, de a csillagok elvezetnek célodhoz."
„A magánytól való félelem tanít meg minket a szeretetre.”
„Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli az nem fog sírásra késztetni.”
„Mindennap megszűnik valami ,
amiért az ember szomorkodik,
de mindennap születik valami,
amiért érdemes élni és küzdeni.”
„Rám nehezedik egy emlék
Egyszer az ablakra fagyott az arcom
úgy vártam valakire
akiről azt hittem, hogy szeret.
Még bennem szoronganak a könnyek
mert nem jött el mégsem.”
„Akkor érzed igazán, hogy valakit elvesztettél, ha tudod, hogy már sosem kapod vissza.”
„Barátságot ajánlani, ha szerelmet kérünk: a legkegyetlenebb.
Kő, melyet adnak, ha éhen kenyeret kérünk.”
„Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.”
„Kicsi még a szív, vigyázz, hogy épen nőjön fel,
Nem mindegy, hogy hány sebet kap, s melyiktől vérzik el...”
"Ne verd át azt, aki téged nagyon szeret
Ne tedd tönkre az életét, ha már a tied boldog nem lehet!"
"Minden könnycsepp ő érte születik,
S miután arcomon lefolyik
Meghal! mint szívemben a remény,
Mert ő soha nem lesz az enyém!"
"Nem az az igazi fájdalom, mitől könnyes lesz a szem, hanem amit magunkban hordozunk, titokban, csendesen..."
"Szerelmem hajnalán fényeket láttam
Reményteli szívemmel magasba száltam
De vissza estem a kemény földre
Mert a szerelem nem tarthat örökre."
"Felkelsz, és arcodra egy mosolyt festesz, ez is kell a mindennapos jelmezedhez, milyen szép vagy... Újra játszol, újra élsz, magányodról nem beszélsz, hangok hívnak, visszatérsz, nem szeretsz és nem remélsz... Ugye nem félsz??".
Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek...
Ne lásson át a folyókon a kíváncsi tömeg. Mosoly lebegjen ajkadon, Ha vérzik is szíved.
"Csak esik és esik. Amióta elmentél nem kelt fel a nap. "
"Ha valaki elment,ne hívd többé vissza,
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment,és eltudott menni,
Nehezen akarva, de el kell feledni."
"A magány az, mikor belenézel a tükörbe és a semmi néz vissza rád."
"Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk.
Kell tudni zokogni meg sírni,
Valakit megunni aztán visszahívni.
Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!"
"Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni." (J.K.Rowling)
„Egyedül. Igen, ez a kulcsszó, nincs is még ilyen szörnyű szó. A gyilkosság meg sem közelíti; a pokol pedig csak szegényes szinonímája..."
"A kis gond beszédes, a nagy fájdalom hallgat."
"Hiányod betölti a teret
semmi nem marad rajta kívül.
Hétköznapivá válik a szenvedés,
minden öröm lassan kihűl.
Milyen hiábavaló is az egész!
A fájdalom jelenti az életet."
Kérdezték, boldog vagyok-e, én nevetve arrébb álltam,
azóta sem tudom, akkor mire vártam,
tudtam a választ, de nem mertem mondani,
nem akartam ezzel semmit sem elrontani,
éltem ahogy eddig, nem tehetek róla,
volt akik nélkül az élet semmit sem ért volna.
|
A lány szerette, A fiú nem.
A lány felnézett rá, A fiú nem.
A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
A lány sírt végette, A fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett... |
| | |
|
|
|
|
Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sirdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy Ö meg nem tudja mi is az a bánat. | | |
|
"Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek,
Hogy együgyűn mindent bevalljak,
S hogy büszkén ne hallgass te meg!Kellett nekem beléd szeretnem,
Kellett nekem, hogy meggyötörj,
Hogy bálványozzalak szívemben,
S hogy te viszonzásul megölj."
"A kis gond beszédes, a nagy fájdalom hallgat."
"A lány szerette, A fiú nem.
A lány felnézett rá, A fiú nem.
A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
A lány sírt végette, A fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett..."
"Kérdezték, boldog vagyok-e, én nevetve arrébb álltam,
azóta sem tudom, akkor mire vártam,
tudtam a választ, de nem mertem mondani,
nem akartam ezzel semmit sem elrontani,
éltem ahogy eddig, nem tehetek róla,
volt akik nélkül az élet semmit sem ért volna." | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
